Írta: Jodi Picoult
Kiadás éve: 2006
Oldalak száma: 371
Kiadó: Athenaeum Kiadó Kft.
A mű eredeti címe: My Sister's Keeper
Értékelés: **
Kate Fitzgerald akut promyelocitás leukémia áldozata, kettő évesen.
A szülei mindenféle gyógymódot kipróbáltak, de egyik se használt hosszútávra. Az új orvos mesélt nekik egy másik családról, ahol sok gyerek született, így biztos volt, hogy lesz egy megfelelő donor Kate számára. Kate-nek van egy bátyja, Jesse, aki nem a legjobb utakat járja, ki is derül, hogy ő nem megfelelő donor a húgának. Így a Fitzgerald család bővül még egy gyerekkel, akinek a sejtjei tökéletesen azonosan Kate-ével, aki megmentheti nővére életét; Anna. Ez megy tizenhárom évig. Akkor azonban Kate-nek is elege van a kezelésekből és a kórházból és Anna sem szeretné odaadni a veséjét Kate-nek. Anna tehát bepereli a szüleit, akik mindig csak vitték az orvosokhoz, de sose kérdezték meg őt, hogy szeretne-e csontvelőt adni, egyértelműnek tűnt, hiszen Anna ezért fogant.
Kedvenc szereplő: Taylor
Vélemény:
Amikor kiderült, hogy Kate leukémiás, nem akartam tovább olvasni, mert éreztem, hogy rossz lesz a vége, pont, mint az Amíg élek-ben. Csak itt nem a főszereplő, hanem a nővére beteg. Meglepő fordulat volt, hogy Anna beperelte a szüleit, de szerintem igaza van: nem kérdezték meg soha, hogy szeretne-e bármilyen szervéből vagy sejtjéből adni bárkinek.
Nem szoktam kedvelni a több-szemszögű könyveket, de ez hiába íródott 6-7 oldalról, tetszett, mert sokkal érthetőbb volt.
Nem tetszett ellenben az a rész, amikor lazán bejelenti a nővér, hogy Taylor meghalt. Kérdem én, miért nem lehet erre a fiúra egy mondatnál többet szánni, amikor olyan fontos volt Kate-nek?!
Maga a könyv nem igazán az én stílusom, de néha-néha más oldalról is látni kell az életet, nem csak a szép, romantikus felét, vagy a hihetetlen fantasy részeket, az izgalmas krimiket, hanem a drámákat és talán évente egyszer a dokumentum szövegeket is.
Tehát röviden: nem bántam meg, hogy elolvastam, de biztos, hogy többször nem fogom.
Ajánlom
mindenkinek, akinek nincs rákos ismerőse, barátja, családtagja; érezzék át egy kicsit ők is, milyen megrázó és hálálkodjanak azért, amilyük van.
