Ennyit a szabadságomról.
Holnap reggeltől vasárnap délutánig megint nem leszek, mehetek vissza a kórházba. Álmaim álma.
Olyan szívesen szétütném a falat, törnék be képernyőket, ahogy földhöz vágom őket...ehelyett jutott nekem egy flakon víz, ami szépen szét is tört, aztán moshattam fel. Kedvenc időtöltésem..
Sajnálni maximum magatokat sajnáljátok, hogy megint nem lesznek ajánlók, én élek és virulok, csak négy fal közé zárva.
Legyünk optimisták!
Lesz tengernyi időm olvasni.
És megint lemaradok a témazárókról..fogalmam sincs, mikor írom meg; talán nyáron.
Kellemes hetet!