Amit a VKP-ről még tudni kell: minden posztban új téma, bárki csatlakozhat, aki blogol; további információkért keresd fel a Facebook csoportot, valamint írj Szilvinek, nézz be a Pillecukor Blogra; kéthetente szerdán jönnek posztok, minden VKP-s tag egy időben teszi ki a saját bejegyzését; azért jött létre ez a hullám, hogy minden blogger megoszthasson magáról valamit, ne csak egy név legyen a sok között, valamint hogy jobban jobban megismerjetek.
A kedvenc sorozatom a HIMYM (How I Met Your Mother), azaz az Így jártam anyátokkal.
Körülbelül 4 éve nézem sűrűbb időközönként, sőt karácsonykor eldöntöttem, hogy letöltöm az összes részt, és egyszer valamikor megnézem egyben. Az első 3 évadot már láttam egymás után, de sok külön részt is, így már nem tiszta a kép. Szóval most már mind a kilenc évad megvan és csak arra vár, hogy letegyem a könyvet a kezemből...
Imádom a poénokat, a valóság alapot, az összetettségét, a részletességét, az egész felépítését, a szereplők egyéniségét, hogy egyik másik sorozatra sem hasonlít, valamint a karakterek külön hülyeségeit.
pl. Neil Patrick Harris
valóság - sorozat
meleg - szoknyapecér
visszafogott - nagyszájú
sportos - elegáns
Hupikék törpikék - Így jártam anyátokkal
Ted, Robin, Lily, Mashall és Barney karakterei olyan tulajdonságokat birtokolnak, amik lehetővé tették, hogy megszeressük őket. Felszabadultak, lelkesek, elviccelik a legkomolyabb helyzeteket is, mindegyiküknek van egy (vagy több) jellegzetessége, ami plusz poénokat tesz elérhetővé.
"Szia! Ismered Tedet?"
"Ted Mosby, építész."
"Ez ferge...most figyelj!...teges! Fergeteges!"
"Pacsira fel! Adj egy ötöst! Képzeletbeli pacsi!"...
"Én leszek a szárnysegéded. Mindenkinek kell egy szárnysegéd."
"Halló, itt Barney Stinsooooon!"
Bárki is a forgatókönyvíró (egyébként Carter Bays és Craig Thomas), nagyon tisztelem. Csodálatos fantázia kellhet, hogy megírjon 9 évadnyi, 24 részes, 20 perces (összesen kb. 4400 perces) történetet. És hogy egy "senki alak" a főszereplő, nemcsak, hogy nem tűnik fel, de annyira jól kitalálták, hogy az egész egy visszaemlékezés, és Ted a narrátor is. Ez szerintem egy fantasztikus megoldás.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem ez a favorit. Szórakoztató, tanulságos, izgalmas, pörgős, és amikor azt hiszed, tudod mi következik, nagyot tévedsz!
IMÁDOM.
Nézzetek be a többi blogra is: