Könyvfesztivál? Ki nem hagyom.
Megtettem a második látogatásom a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, és sokkal jobban éreztem magam, mint tavaly. Egy éve épphogy csak ott voltam, inkább nézelődtem és feltérképeztem a terepet, idén már konkrét tervekkel mentem, és nem is egyedül. ADC-vel jártuk a várost, a standokat.
A Csontváros egy indok miatt került be a kupacba: eredeti borítós. Mivel nekünk eddig filmes borítóval volt meg, az meg amúgy is ijesztő, ahogy bámulnak a filmsztárok a fedőlapról, ezért most megvettük.
A Sinner a Mercy Falls Farkasai trilógia negyedik kötete, bár nem kapcsolódik teljesen az eredeti történethez, ugyanis ez az egyik mellékszereplő és a neki számító valakinek a szemszögéből íródott.
A Halálkúrát már említettem, a Mila 2.0 viszont újdonság. Már egy ideje szemeztem vele, de most ott volt a második része is a polcokon, ezért úgy döntöttem, jöjjön! Nekem nagyon tetszik a borítója, pláne a fülszövege. Igaz, ami igaz, az nem mindig pontosan foglalja össze a sztorit.
A Boldogító lélegzet a Lélegezz! trilógia befejező kötete Rebecca Donovantól. Én még nem olvastam az előző kettőt, de rajta van az "olvasni akarom"-listán.
Az éden A Sötétség és Fény angyalai trilógia befejező kötete, amit már iszonyúan vártam. Szerintem borzalmas lett a magyar borító, bár engem inkább a történet érdekel jobban.
A Gyönyörű tévedés Jamie McGuire új sorozatának, a Maddox fivéreknek az első része, ami Trenton Maddox történetét írja le, Travis bátyjáét, a Gyönyörű sorscsapásból.
A végzetemet csak a borítója miatt akartam megvenni először, de aztán pechemre megváltoztatták. Az igazi fedőlapon Pepe Toth szerepel Sztella Tziotziosszal, a Luxen sorozat modelljei. A története viszont tetszik, szóval nem mondtam le róla emiatt.
A nap elején elég borús idő volt, sőt, amikor bementünk a Millenáris épületébe, már csepegett az eső. Amíg bent mászkáltunk, nem tudom, jobban esett vagy elállt, de ki akar az időjárásról beszélni?
Tavaly nem mentem be az épületekbe, mert van belépő, aminek az árát aztán levásárolhatod. Vagyis kiderült, hogy nincs. Mert kiderült, hogy nyugdíjasoknak és diákoknak ingyenes a részvétel. Szóval besasszéztunk, a menő karszalagunkat még mindig hordjuk, viszont elfelejtettünk kitűzőt venni...pedig láttam, hogy van, és most eléggé le vagyok törve, amikor másokon látom. Másik oldalról nézve viszont iszonyú boldog vagyok, hogy nem hagytam ki, hogy bemenjek.
A Könyvmolyképző Kiadó standjánál akkora tömeg volt, hogy alig fértünk oda. Pedig mi csak könyveket akartunk venni. A tömeg meg kb 40-80 évesekből állt, akik arra vártak, hogy Csukás István dedikált. (Szegényt kényszerítik a 79 évével, hogy kiüljön és írjon egész nap...) Nálam sajnos nem volt könyve, amit aláírhatott volna, és nagggyon hosszú volt a sor, szóval lemaradtam erről.
Amikor már minden könyvünk megvolt, amit szerettünk volna megvenni, kimentünk vissza a padokhoz, a tóhoz, leültünk, elrendeztük szépen a szatyrokban a regényeket, ettünk-ittunk, aztán meguntuk és leültünk a fák árnyékában a fűbe és zenét hallgattunk. Leleményességünk forrása egy korunkbeli (16 körüli) lány volt, aki máris nekiesett egy könyvnek. Azt sajnos nem láttam, melyiknek, de ilyenkor jó érzés tudni, mit láthatnak mások, amikor olvasok. Idilli volt.
Szerintem röviden ennyit tudtam írni, és íme pár exkluzív kép :
 |
| Millenáris-látkép |
 |
| Millenáris-látkép 2 |
 |
| süt a naaap :D |
 |
| ADC-vel hazafelé a menő karszalagjainkkal |
 |
| tulipánfa :) |
Köszi, hogy benéztél!