Kiadás éve: 2012
Oldalak száma: 398
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft. / Vörös Pöttyös
A mű eredeti címe: North of Beautiful
Értékelés: *****
Fordította: Goitein Veronika
ISBN: 9789632456720
Hol találtam rá? Az első találkozásra ugyan nem emlékszem, de barátnőmmel harcoltunk, hogy ki vegye meg. Végül elorrozta előlem a lehetőséget a vásárlásra, tehát a legközelebbi forrásom a könyvhöz a szomszéd ház.
Borító: *****
Kedvenc szereplő: Terra
Saját rövid leírás:
Terrát mindenki észreveszi. Amit legelőször látnak az egy magas, karcsú, hosszú, szőke hajú fiatal lány. Ezzel nincs is semmi baj. De ezután valami elvonja a figyelmüket. Terra arca. Szó sincs róla, hogy bibircsókos lenne vagy felemás szemű stb. Csak egy bőrhibáról van szó, amire még nem találták meg a gyógyírt, de hozzá lehet szokni. Így van ezzel Jacob is, a kínai kinézetű amerikai fiú, akinek van egy seb az orra és a szája között. Neki is voltak "szépséghibái", így lassan nem is látja Terrán a hibákat. Terra és Jacob találkozása se volt mindennapi. Egy balesetből szőtt barátság is lehet épp olyan erős, mint bármilyen másik.
Vélemény:
Engem a legjobban az fogott meg az egész történetben, hogy végre nem az az alap, hogy észre sem veszik a lányt, olyan unalmas és stréber, de aztán összejön a nagymenő sráccal és minden megváltozik. Nem. Itt épp arról van szó, hogy mindenki tudja, ki ő, de még így se foglalkoznak sokat vele. Bár ebben a történetben is a nagymenő fiúval jár, de mellékszálként megemlíteném, hogy Terra családja se semmi.
Az anyját csak sajnálni tudom, olyan elnyomásban él, a bátyáit meg én szégyellném, ugyanis mindkettő a lehető legtávolabb költözött a családi háztól, az apjuktól, menekülőre fogva, minden kapcsolatot elvágva.
És itt jön a pont, amivel kétes érzéseim vannak. Az apjuk. A "ház ura".. Zsarnokoskodó, mániákus, nemtörődöm, beképzelt, zsémbes pasas. A munkájába vonul minden elől, kalligrafikus, ami nekem nagyon tetszik, és imádom a térképeket, az iránytűket, mindent ami ehhez kötődik, de az, hogy ezen kívül nem lát mást a világból, csak a lánya bőrhibáját, folyton piszkálja valamivel a feleségét, de tényleg folyton, az nekem már sok.
Amikor bekerült a képbe Jacob és a családja meg egy hirtelen jött utazás jó messzire, nagyon megörültem, hogy végre megszabadulnak az apától. Aztán túlzott figyelemmel kísértem minden sort, ami az utazás céljáról ír, minden sort, ami felszabadítja Terráékat, ami új nézőpontba helyezi az életüket. És ezt szerettem a legjobban. Jacob anyja olyan pozitívan állt mindenhez, Terra anyja pedig naivan. Ez az együttes nekem tökéletes párost alkotott és nem is tudnám máshogy elképzelni a végkifejlettet.
Ajánlom
mindenkinek, aki szeretne Nyugat-Ázsiába utazni. Jó kis útiterv szerepel a sorok között.
