Leiner Laura
Ciceró 2013
528 oldal
*****
ISBN: 9789635398232
Borító: ****
Moly: 89 %
Goodreads: 4,4
"Bábel. A legnagyobb nyári zenei fesztivál, valahol Pápa mellett. Mi
lehet jobb annál, mint tizenhét évesen, életedben először, egy hetet
eltölteni itt a barátaiddal? A zárónapi koncert a Red Hot Chili
Peppersé, és Zsófi többek között azért érkezik, hogy találkozhasson
Anthony Kiedisszel. Na de addig még sok minden történik vele, Napsival,
Abdullal, Hipóval és Szaszával az Európa, Ázsia, Afrika és Ausztrália
színpad körül… Bábel. Ha voltál már fesztiválon, azért fogod szeretni,
ha még nem voltál, azért."
Leiner Laura nagyon gyorsan belopta magát a fiatalok szívébe a még gyorsabban népszerűvé vált sorozatával, az SZJG (azaz a Szent Johanna Gimi)-vel. Amikor mindenkinél láttam, hogy az egyik részét olvassa, eleinte nem foglalkoztam velük, se azzal, hogy ki mennyire ajánlja; nem akartam a tömeghez tartozni. De az akkori nyár végén anya megvette nekem az első részét, és "jó, na, elolvasom" alapon nekiláttam, úgy döntöttem, hogy a Könyvmolyokhoz, mint a társadalom egy csoportjához, jó tartozni. Ezután már alig vártam, hogy megjelenjen az új könyve, a Bábel, ami ugyan csak egy részes, de szerintem így a jó.
Ezután megjelent még az Akkor szakítsunk című könyve is, ami személyes véleményem szerint nem lett akkora nagy durranás. De vállalom, hogy csak sokat vártam az írónőtől azok után az életre szóló élmények után, amiket az előző könyvei váltottak ki belőlem. A nemrégiben megjelent könyve pedig Késtél címre hallgat, ami a Bexi-sorozat első része, és fogalmam sincs, hány részes lesz, vagy mikor jön a következő. Úgy tervezem, kivárom, hogy mind megjelenjen, majd utána elolvasom.
A Bábel először hosszúnak tűnt, rászántam egy hetet, hogy akkor azt fogom olvasni. Erre egy nap alatt kiolvastam. Nagyon szeretem/szerettem. Eddig kétszer kezdtem el és értem a végére, semmi sem változott bennem az értékelésemmel és érzéseimmel kapcsolatban. Szerintem, ha másodjára olvasunk valamit, sokkal érthetőbb az egész sztori, megjelennek azok a jelenetek, amik régebben kiestek, és hiába tudjuk, mi a legnagyobb poén a könyvben, amikor elérünk ahhoz a részhez, ugyanúgy nevetőgörcsöt kapunk, mint első alkalommal, történjen ez csak a szobánkban, a könyvtárban, az utcán, buszon/vonaton, bárhol a világon. Nagyon ciki tud lenni, de ha szerencsés vagy, van olyan a közeledben, aki szintén olvasta, és megérti, min nevetsz.
Nagyra értékelem, hogy ebben a könyvben tényleg a Bábelfeszt van a középpontban és nem a (majdnem minden könyvben megjelenő) szerelmi szál.
A karakterekről röviden:
Latter Zsófia, a főszereplőnk, az ő szemszögéből látjuk a világot, a fesztivált és Anthony Kiedist, a Red Hot Chili Peppers frontemberét, akiért annyira odavan a születése óta, hogy már a leendő közös gyereküknek is adott nevet. Egyébként Zsófi egy nagyon barátságos, akaratos, megértő, némely esetben (majdnem mindig) előítéletes, vagy épp felszínes, de tud nagyon vicces is lenni, esetlen zöldfülű vagy hősszerelmes.
Legjobb barátnője, Herczeg Napsugár, Napsi, pont az ellentéte mind kinézetre, mind lelkiekben. Napsi a hosszú, egyenes, szőke hajú, kék szemű, menő, örökmozgó, mindig vidám lány, aki után minden fiú megfordul, de ő nevetve rázza le őket, míg Zsófi unalmas barna hajú, barna szemű, csendes, Napsi mellett eltörpülő aranyos csaj.
Zsófi legjobb barátja Szasza (Kiss Szabolcs), akinek a nevéről eleinte mindig az egyik lány ismerősöm jutott eszembe, de aztán hozzászoktam a nevéhez; ha ma meghallom, biztos a Bábel jut eszembe. Szasza pedig a világ (egyik) leghelyesebb, legaranyosabb, legegyüttérzőbb fiúja, akit Zsófi nem szeret, mert ők tényleg "csak barátok" már ki tudja, mióta.
Abdul az a srác a sztoriban, akit ha nem találnak, a nagy csoportban nyüzsgő lányok között kell keresni, úgy elnyeli őt a tömeg. Igen, ebben a bandában csak cuki-fiúk vannak, én is így gondolom. A srác teljes neve Abdul Farouk, ami..khm..nem is kell leírjam, mire emlékeztet. A csapatba két ok miatt fogadták be: 1) a vezetékneve miatt (Abdul arab), és 2) mert az apja orvos. Ami a tiniknek egyet jelent az ingyen igazolással.
Ha már az orvosoknál tarok, megemlítem Hipót, aki amúgy Kocsis Márton, de a beceneve egyértelműen adja a választ: ő egy hipochonder. Magyarul mindig van valami képzelt betegsége. Tehát napi kapcsolatban áll Abdul apjával, hetente jár kontrollra, és egy csomag faspatulával indul fesztiválozni.
Herczeg Boldizsár. Nem is kell mondanom, kinek a kije. Valószínűleg kitaláltátok, Napsi testvére. Megszólalásig hasonlítanak egymásra, ugyanaz a hidrogén-szőke haj, tengerkék szem és őrült stílus. Boldiról a legfontosabb tudnivaló, hogy sosincs tele a hasa, ingyenélőnek is nevezhetnénk, amit elvehet valakitől, elveszi, amit otthagynak fél-hamburgert, megeszi. Ezt senki sem furcsállja, ugyanis 1) Boldiról van szó, 2) fesztiválszabály, hogy semmit nem dobunk ki, és ha valami le van rakva, akkor nincs gazdája, tehát a tiéd.
Itt jön be a képbe a Punk, akinek nem tudni a nevét, de végig a banda nyakán lóg a nulladik naptól, sőt, a vonatra felszállástól egészen a végéig, a vonatról leszállásig. Nem sok szerepe van, de ha megszólal, vagy kér valamit, vagy kérdez valamit, hogy nincs-e.
Hozzácsapódik még a bandához Németh Kolos, a VIP-jegyes srác, aki amúgy Boldi haverja. Sok szerepe van.
A fesztiválról röviden annyit lehet mondani, hogy mindig tömeg van a mosdóknál, a kajás-, italos standoknál, a színpadok körül, akár van koncert, akár nincs, sosincs ülőhely, vagy szakad az eső, vagy borzasztó hőség van, senki nem mondhatja, hogy unatkozik, annyi egyéb program van, de ha mégis bekövetkezik az agyhalál, van lehetőség légfrizbizni.
Az események közül kiemelném kedvenceimnek, amikor Zsófi Boldival bulizott, és ennek végeredményét, a világ kifestését, az esküvőt, aminek előzményeit itt elolvashatjátok, a lány neve, akivel Szasza kavart, szintén megér egy tapsot, Zsófi és Kolos vitái fenomálisak, és, ha hallani akartok főszereplőnk Chili-koncertes élményeiről, akkor mindenképp olvassátok el a Bábelt!
Az értékelésnél megadtam a max. pontot, mert megtehetem és mert megérdemli.
Szeretem az írónő humorát, minden könyvet szeretek, ami E/1-ben íródik, és ami izgalmas, mozgalmas, tele van fordulatokkal, de még az érthető határon belül. Ha a Bexi-sorozat mellett vagy után fog megjelenni egy része könyve, biztos, hogy hallani fogtok róla, ha nem a kiadótól, vagy Leiner Laura rajongói oldaláról, akkor tőlem.
Meleg szívvel ajánlom mindenkinek!
-----------------------------------------
Fesztivál-szabályok
- ha elindulsz valahová, biztos, hogy máshol lyukadsz ki, de semmi pénzért nem mennél el onnan
- ha el akarsz kerülni valakit, biztos, hogy szembe jön veled, és észrevesz
- ha meg akarsz találni valakit, nem fogod sehogy utolérni
- nem dobunk ki semmit, minden apró kacat értékes és fontos, még egy gumicsónak is
- ha van telefonod, vagy lemerül (pénzileg és akkumulátorilag is), vagy elveszted, vagy csak tönkremegy, és nem tudod használni
- ha van mobilneted, nem mész vele semmire, mert kiderül, hogy van ingyen wifi
- ha egy lányra bízod a sátor felállítását, az ideiglenes lakhelyed vagy csálé lesz, vagy összedől, vagy eltörik
- ha valaki enni megy, mindenki éhes lesz, így azt az egy embert küldik el kajáért-----------------------------------------"Nagyon örülök, hogy Laurának sikerült megjeleníteni és tökéletesen visszaadni a fesztiválok hangulatát, és kifejezetten tetszik a humora. Gratulálok!” Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója