Mai jelmondatom.
Ez a legjobb kifejezés a mostani állapotomra.
Kíváncsi vagyok, milyenek lesznek azok a könyvek, amiket mostanában beszereztem.
Kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni a barátnőmnek az ajándéka (ma van a szülinapja).
Kíváncsi vagyok, mennyire sikerült jól a ma írt olasz TZ-m.
Kíváncsi vagyok minden körülöttem levő dologra, emberre, állatra, növényre és azok életére.
Kíváncsi vagyok arra is, hogy találkozok-e még azzal a sráccal, akivel ma hazafelé a vonaton beszélgettünk, de a nevét se tudom. Csak azt, hogy helyi lakos.
Kíváncsi vagyok és kész.
Nézzétek el nekem. :)
Egyre többet olvask pdf-ben. Ez nem jó. Persze, fejlődni kell a korral, de nekem még mindig sokkal jobb érzés könyvet fogni a kezemben, mint görgetni egy kijelzőt, nagyítani, forgatni, s a többi.
Igazából egy nap csúszásban vagyok, még nem olvastam ki a "mai" könyvem, ezért remélem ez a bejegyzés kárpótól titeket. Természetesen felmerül a kérdés, hogy akkor míert nem boncolgatok egy olyan könyvet, amit régebben olvastam.
A válasz: mert arról nincsenek friss információim, emlékeim és a legfontosabb dolog bennem, hogy imádok a könyvekről beszélni, csak épp nincs kinek.
Szóval mára ennyi, de holnap hozom Rachel Vincent - Lélekmentők (Sikoltók 2.) című könyvét.
Pusszi.